[4 és fél galaktikus]
Vannak csapatok, amik örökre beégnek az ember focimemóriájába. A Platini-féle francia válogatott, a Fradi BL_t megjáró csapata, a Bergkamp-féle Arsenal, a Van Basten-féle Milan.
A Zidane-féle Real és a Beckham-féle ManU – Giggsel, a két Neville-el, Buttal.
Én kedvelem Beckhamet, mint játékost. Az a MU, amiben ő meghatározó ember volt, az egyik legjobb csapat az általam látott futballtörténetben. Éppen ezért sajnáltam, mikor elment a Realhoz. Becks leigazolását ráadásul semmilyen sportszakmai indokkal nem lehet megmagyarázni. A posztján akkor Figo játszott Madridban, aki szintén a legjobbak közé tartozott, viszont kellet egy skalp Florentino Perez galaktikus-gyűjteményébe, aki ráadásul marketingszempontból értékesebb volt még Zidane-nál és Ronaldonál is. (Természetesen most a brazilról van szó és nem C.-ről.)
Beckham már akkor sem csak egy jó focista volt, hanem egy márkanév, egy popsztár, amit a Real maximálisan kihasznált, olyannyira, hogy Perez még a reklámbevételei egy részére is rátette a kezét.
Ez a könyv jóval több, mint egy focistaéletrajz, sőt tulajdonképpen nem is az. Aki Beckham életére kíváncsi az ne ezt olvassa.
Ez a könyv sokkal inkább szól a 20. századi Spanyolország történelméről és politikájáról a foci szemüvegén át. A labdarúgást behálózó politikai és gazdasági érdekekről, a Francohoz hű és államilag támogatott Realról és persze ezzel párhuzamosan és megkerülhetetlenül a magát a katalán függetlenség harcosaként aposztrofáló Barcelonáról.
Bemutatja azt a folyamatot, ahogy az európai perifériára szorult Spanyolország, futballklubjainak is köszönhetően, visszakapaszkodott a nagy hajóra, és ahogy a spanyol belügynek számító bajnokság La Liga néven világmárkává vált. (És ugyanez elmondható az angol bajnokságról, és többé-kevésbé a németről és az olaszról is.)
Szól a Real kiválasztottság-tudatáról, politikai felhangjairól arroganciájáról, az őket körülvevő imádat és gyűlölet okairól.
Egy hibája van a könyvnek: Burns időnként elveti a sulykot és túlrészletezi a történeteit, csapong, messze távolodik a témájától, de ettől eltekintve kitűnő.
3 megjegyzés:
A könyv témája jó, de valahogy az író messze nem eléggé összeszedett egy olyan komoly célhoz, hogy a focin keresztül valóban jól megírt spanyol történelmet legyen képes bemutatni. Lehet, hogy csak mert nem vagyok fociranjongó, de nálam nem viszi át lécet ez a könyv, vagy legalábbis nagyon súrolja. Mondjuk boxrajongó sem vagyok, mégis azt gondolom, hogy David Remnick Muhammad Ali-s könyve messze ügyesebben, érdekesebben és összeszedettebben képes egy sportágon keresztül korrajzot adni.
SZK
Akkor jó, mert ott van a hamarosan sorra kerülő kupacomban.
Kíváncsi vagyok hány jobb egyenest kap a könyv.
Kár, hogy nem lehet ezen az oldalon az értékelési "pontszám" szerint keresni könyvet. Nehéz kibogarászni egyenként, hogy melyik kapott jó értékelést. Egy 3-asért azért nem rohanok el a könyvtárba.
SZK
Megjegyzés küldése