Springer testvér fekete miséje

Charles Willeford: Springer testvér fekete miséje (Agave, 2009) fordította: Varga Bálint

Egy bekötőúton állunk, szemben a napfelkeltével. Lapos, egyhangú táj, nem ad semmi fogódzót a szemnek. A kamera először balra, majd jobbra mozdul, mintha felmérné a már megtettt és a még hátra levő távolságot. Balra egy autópálya, de csak néhány autó húz el rajta, kicsit távolabb benzinkút látszik. Jobbra egy narancssárgában játszó épületegyüttes. Lapos tetős kis házak állnak körben, első pillantásra motelnek tűnhet. A kamera lassan ráközelít az épületekre. Körülöttük ócska drótkerítés, középen egy kapu. Már látszik, hogy az egyik épület nagyobb mint a többi, és mind a narancssárga különböző árnyalataiban pompázik, az házak mögött feltűnik egy narancsliget. Ahogy közelebb érünk a kapuhoz, olvashóhatóvá válik a felirat: Isten Nyája Egyház. Szóval nem motel, hanem kolostor. Már látszik a nagyobb épület tetejére állított csálé kereszt. Arra kocsizik a kamera, bemegy a templomba. A padsorok helyén egy lepusztult Ford pickup áll, az oltárra egy kék törölköző van terítve. Kimegyünk az egyik oldalajtón és be az egyik szerzetesi lakásba. Puritán bútorzat, az asztal mellett két férfi ül, kávésbögrével a kezében. Az egyikük nagydarab kopaszra borotvált férfi papi ruhában, a szemöldöke is le van borotválva, és a reverendáján katonai kitüntetést visel. Ő Dover apát (Mickey Rourke) A másik átlagosan öltözött, utazástól kissé gyűrött férfi Sam Springer (John Cusack) Kettőjük beszélgetése közben Springer múltjából villannak be képek. Springer könyvelő volt Colombusban. (Ócska Buickot vezetve tart a munkahelyére, egy az ötvenes évek stílusában berendezett irodába, az asztalon papírhalmok.) Aztán írt egy regényt és otthagyta az állását. Az előlegből vett egy házat Floridában. (Sam és felsége – Gwyneth Paltrow – ülnek a verandán, egy tipikus kertvárosban, amiben minden túl új és túl mesterséges. Sam ül a dolgozószobájában és bambán bámul egy darab papírt, a felesége kertészkedik.) Springer elmondja, hogy válságban van, a pénze elfogyott, új regényötlete nincs, és nem akar megint könyvelőnek állni. Dover láthatóan kedveli Springert, felajánlja neki, hogy az egyik templomának lelkésze legyen, egy néger közösségé Jacksonville-ben.
A következő képsorokon Springert látjuk, úton Jacksonville felé, egy zsúfolt buszon ül, nézi az elsuhanó tájat. Szűk papi gallér, és egy túlságosan bő és vastag fekete öltöny van rajta a döglesztő melegben. Látszik rajta a töprengés, még nem döntötte el, mi legyen.
Utána azt látjuk, ahogy belép a fekete fogorvos, és a gyülekezet egyik kurátora dr. Jensen (Danny Glover) rendelőjébe, méregetik egymást, semmitmondó beszélgetést folytatnak, majd belép dr. Jensen felesége Merita (Halle Berry) és Springer el van veszve. (Itt egy kicsit változtatnék az eredeti történeten, ahol csak később találkoznak.)
Eddig van meg. Kb. az első 10-15 perc. Még dolgoznom kell rajta, de biztosan lesz benne gospelt éneklő néger templomi gyülekezett, a némileg szerencsétlenkedő Springer tiszteletessel; lángoló kereszt, amit fekete kamaszok gyújtanak a háza előtt; és egy öreg néger szakácsnő, aki a paplak hajnali csendjében kotyvasztja voodoo szereit.

Nem tudom, hogy forgattak-e filmet ebből a regényből, de az isten is vászonra teremtette. Sőt Willeford élete is filmre kívánkozik. 1919-ben született Arkansasban, 1935-ben megszökött otthonról és katonának állt. Végigharcolta a 2. világháborút. Többször kitüntették. Miután leszerelt volt profi bokszoló, színész, lóidomár és rádióbemondó. Első regénye1953-ban jelent meg. 1964-ben, 45 évesen, diplomázott, majd egy floridai főiskolán tanított filozófiát és angol irodalmat. Nem csak krimit írt, és krimijeiben is inkább a társadalmi problémák – alkoholizmus, szegregáció – foglalkoztatták. Jim Thompsonnal együtt a krimi 2. világháború utáni megújítójának tartják, akinek regényeiben nem a nyomozás, a nyomozó a fontos – ebben a regényben nincs is ilyen – hanem a bűnbe mintegy véletlenül belesodródó emberek, akiket egy jó ügyvéd akár fel is mentetne, de ártatlannak semmiképp nem nevezhetők.
A Spriger testvér … jó kis gúnyos és cinikus hangú egzisztencialista bűnregény. Hőse igazi egoista – hiszen író – de az önvád, a kétség,  az önsanyargatás is dolgozik benne. Egy önkritikus amatőr, aki lassan csúszik bele a bűnbe, amit akár írói tapasztalatszerzésnek is telinthetne.
Az agave.45 sorozat második darabja, most már kíváncsi vagyok a következőre.