[5 elkapott pillanat]
Kedves Attila,
- azt hiszem most, hogy már vagy huszonöt éve olvasom és szeretem a verseidet, szólíthatlak így - jó volt végiglapozni ezt az albumot. Jó volt téged látni, ahogy mosolyogsz, elkapott pillanatokban, ahogy bohóckodva pózolsz a fényképezőgépnek, vagy épp költőt játszva révedsz a távolba, de közben nagyon is tudatában vagy, hogy fényképeznek.
Hetvenhét kép, a manapság készülő fényképmennyiség mellett elképesztően kevésnek tűnik harminckét év alatt, de ennyi maradt, és jó, hogy ennyi maradt.
Nagyobb képekért és képaláírásokért kattintsatok a vetítésre! Köszönöm.
