2009. április 20., hétfő

Agyrémek

Egy idős férfi áll az ablaknál, elmerülten nézi a téli tájat, miközben felidézi apja alakját, akire jól emlékszik, de arra nem, hogy milyen nap van és hány óra.
Maarten szellemi leépülése viharos gyorsasággal zajlik, hiába próbálja letagadni. Ő maga meséli el a történetet, szinte hihetetlen pontossággal ábrázolva a szétcsúszás folyamatát. Tudatánál van, de „nincs jelen", elveszik, eltéved - egyelőre még csak képletesen. Emlékei összekeverednek a valósággal, egymásra vetülnek. Zárkózott lesz, bátortalan, már a mindennapi tennivalók is gondot okoznak neki, félni kezd az idegenné váló világtól.Már évek óta nyugdíjas, egy reggel mégis munkába indul és végül betör egy nyaralóba. Felesége orvoshoz viszi, de egyre romlik az állapota.
Már nem lehet magára hagyni, „átcsúszik a gyermeki státusba"*. Egyik pillanatról a másikra vált élete idősíkjai között, de amikor a jelenben van tisztán látja állapotát. „Feldarabolódom belül." - mondja.

Bernlef** megrázó és elgondolkodtató könyvet írt egy ember széthullásáról. Nagy szavak nélkül, a hétköznapi történéseken keresztül mutatja meg a tragédiát, és hívja fel figyelmünket a birtokunkban levő nagy kincsre, tiszta tudatunkra.*

Szerintem remekmű!

* Buda Béla előszavából
**Bernlef: Hendrik Jan Marsman holland író, költő, fordító egyik álneve. Az „igazi" Bernlef 8. századi fríz költő volt, a germán világ első névről ismert poétája, akinek művei sajnos nem maradtak fenn. A regény a Gondolat kiadó Akcentusok című, holland irodalmat bemutató sorozatában jelent meg, Wekerle Szabolcs kiváló fordításában, Buda Béla elő-, illetve Gera Judit utószavával.
Bernlef: Agyrémek (Gondolat Kiadó, 2008)

0 megjegyzés: