Herr Debüdös

Előre szólok, hogy az egyik kedvenc könyvemről lesz szó, ne várjatok kritikát! Robert Nye regénye a jól ismert Faust történetet dolgozza fel: Faust szerződést köt az ördöggel, eladja neki a lelkét, ha huszonnégy éven át minden kívánságát teljesíti. Mikor a regény kezdődik már az utolsó évben járunk, és épp ez a bökkenő. Faustnak esze ágában sincs megválni a lelkétől. Famulusának, Wagner Kristófnak, feljegyzéseiből bontakozik ki a történet. Faustnak két lehetősége van, hogy kibújjon a megállapodás alól: meg kell gyónnia a pápának, vagy meg kell ölnie őt (ezzel meghosszabbítva a szerződést). A nagy mágus (khm) és társnője Szép (khm, khm) Heléna elindulnak hát Rómába, hogy megmentsék Faust lelkét…

Nye regényében kiválóan megfér egymással teológiai vita és alpári tréfa, történeti eszmefuttatás és pornográfia. Olyan kérdéseket boncolgat, hihetetlenül szórakoztatóan, mint szabad akarat ill. eleve elrendelt sors, mítosz és valóság, tény és fikció.

Föl Rómába!

Robert Nye: Faust (Európa Kiadó, 1998)

Mi baj a nürnbergi tojásokkal?

Magam is utálom, ha elkezdődik egy könyv, és az ember nem tudja az időt, vagy hogy hol van, és mi történt előzőleg, és ki kicsoda.
Tehát elnézést kérek.
Az idő?
Fél tizenegy.
Megbízható órám van. Egy ilyen orsós nürnbergi tojás. Zsebbe persze túl nagy. Én a derékszíjamra akasztva hordom.
Az egyetlen baj ezekkel a nürnbergi tojásokkal, hogy hölgyeken nem mutatnak jól.
Vegyük Luther és Margit navarrai királynő esetét.
Ha nincs a nürnbergi tojás, úgy ment volna köztük minden, mint a karikacsapás.
Az a Margit nem holmi butuska szépség ám. Két férj is kidőlt mellőle, míg az elméje magasabb dolgok körül forgott. Jézust próbálta valahogy összefércelni Platónnal.
Aztán, mikor másodszor is megözvegyült, a reformáció felé fordult. Akit a pápa baszogatott, az az ő udvarában menedékre lelt.
M. királynőnek egy gyöngéje van: a nürnbergi tojása. Kínos, hogy hölgy létére ott fityeg neki elől. Ezért aztán a fűzőjére fűzve hordja, a bugyogójában.
A protestánsok eme nagy patrónája találkozik a mi Luther Mártonunkkal.
Hű lelkek násza.
Vonzások és választások.
Minden csupa negély, míg Luther meg nem kérdi tőle:
- Nővérem a Krisztusban, hány az óra?
Margit királynő hátat fordít.
Bekukkant a bugyogója alá.
- Egy pillanat, kedves fivérem, Márton. Hadd lám csak, hol áll a…
- Áll, nővérem? Áll? - bődül el Luther. - Hisz akkor túl közel tartod a pinádhoz!
Egy csodálatos barátság vége.
Navarrában most megsütik a lutheránusokat.”


Tetszetős történet Luther Mártonról.

Egyszer Wittenbergben a maradék néhány pápista valamelyike meghívta, menjen el hozzá, és frissítse fel ismereteit a gyónásról. Luther elmegy, és tudakolja, mi a bűnök árfolyama mostanság. - Ó, igyekszünk korrektül eljárni - feleli a pap. Jön egy asszony és meggyónja a szokásosat a szeretőjével. - Hányszor vétkeztél, gyermekem? - kérdi a pap. - Háromszor - mondja az asszony. - Az annyi mint három üdvözlégy és három miatyánk vezeklésül - mondja a pap - és tíz pfennig a perselybe. - Belép a gyóntatófülkébe egy férfi. Szex a szeretőjével. Hányszor? - kérdi a pap. Háromszor - feleli a férfi. Három üdvözlégy, három miatyánk - mondja a pap - és tíz pfennig a perselybe. - Ekkor elszólítják, adná fel az utolsó kenetet egy haldokló bankárnak. - Bújj ide a helyemre - mondja Luthernek. - Utóvégre Ágoston-rendi szerzetes voltál, minek itt szőrözni. Nem kell róla tudni senkinek. Ma este élénk a forgalom. Csak arra legyen gondod, hogy a tíz pfennigek bekerüljenek a perselybe, érted? - Luther beül a fülkébe. Érkezik egy lány. Szex a kedvesemmel, atyám - hangzik a gyónás. Háromszor? - kérdi Luther. Tulajdonképpen csak egyszer - mondja a lány. Biztos, hogy nem háromszor? - kérdi Luther. - Nem, atyám, csak az az egy volt. - Luther keményen töpreng. Aztán így szól: - Nos, gyermekem, megmondom, mi legyen. Elmondasz három üdvözlégyet, három miatyánkot, dobsz tíz pfenniget a perselybe - és az egyház kontójára baszhatsz még kettőt. (Barkóczi András fordítása)