[5 elkapott pillanat]
Kedves Attila,
- azt hiszem most, hogy már vagy huszonöt éve olvasom és szeretem a verseidet, szólíthatlak így - jó volt végiglapozni ezt az albumot. Jó volt téged látni, ahogy mosolyogsz, elkapott pillanatokban, ahogy bohóckodva pózolsz a fényképezőgépnek, vagy épp költőt játszva révedsz a távolba, de közben nagyon is tudatában vagy, hogy fényképeznek.
Hetvenhét kép, a manapság készülő fényképmennyiség mellett elképesztően kevésnek tűnik harminckét év alatt, de ennyi maradt, és jó, hogy ennyi maradt.
Nagyobb képekért és képaláírásokért kattintsatok a vetítésre! Köszönöm.
5 megjegyzés:
Én meg köszönöm szépen, hogy megosztottad mindezt![Igen, jó, hogy ennyi (is) maradt belőle (legyen szó fotóról, versről, fordításról).]
Jaj,jaj, egy születésnap!
idesereglik, ami tovatűnt
a semmi ágán hangtalan vacog
ahogy a csillag megy az égen
@kata blanka
:)
Ha hiszed, ha nem, egész addig nem jutott eszembe ez a születésnap, amíg ki nem tettem a bejegyzést.
Biztos a tudatalattim adta a kezembe ezt a könyvet pont most.
Véletlenek nincsenek. ;)))
+1
http://www.kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkODU3ZjI4MDYtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZW5ld3NJZD0xPTE1OTU_/browser.psml?qdcId=55&filter=J%C3%B3zsef+Attila
Asszem, a Péterek közül a Müller fejtegette egyszer, hogy a nyelv ebben a szóban is véletlen mennyire pontos: valami, amit nem véltünk ;))
Megjegyzés küldése