2011. január 20., csütörtök

Kutyaszorító blues

Charles Bukowski: Forró vízi zene (novellák, Cartaphilus, 2010, ford. Pritz Péter)
[5 átpiált éjszaka - de elfogult vagyok]

(nem idézet)

- Hank Chinaski, te szarfaszú büdös köcsög, visszatértél a Pokol Tornácáról? Már hónapok óta nem láttalak! Azonnal fizess egy sört, hogy megnyugodjak! Már azt hittem, elpatkoltál! Mi a büdös picsát csináltál mostanában?
- Én is örülök neked, Marlon, de azért ne szopjuk le egymás faszát, jó? Kihozták egy köteg novellámat, azon dolgoztam mostanában. 
- Már megint ilyen kegyetlen sztorikat írtál?
- Ne csinálj segget magadból Marlon, az élet kegyetlen. … Csak vicceltem, csupa móka-kacagás, baszki!
- Abszurd?
- Abszurd?! Abszurd?! Ne gyere itt a professzoros dumáddal, mert letolom a sörösüveget a torkodon!
- Te beteg vagy, Chinaski! 
- Beteg a faszom, csak furcsa a humorom.
- Na de tényleg, miről szólnak?
- Hát miről szólnának? Piálásról és másnaposságról, baszásról, halálról és ölésről. Én ilyet írok, és így. És fossa össze magát, akinek nem tetszik! Ha már itt tartunk, fossa össze magát az is, akinek tetszik!
- Jól van már, Hank, baszki, jól van! Ne húzd föl magad! Most én fizetek egyet.
- Ne már, van pénzed?
- Bejött a lovi. … Baszdmeg, a frászt hozod az emberre!

5 megjegyzés:

szamárfül írta...

hát ilyesmi :)

kata blanka írta...

Bukowski őszinte. Ez a legnagyobb irodalmi érdeme. Meg néhány megvillanása

egy ember írta...

@kata blanka pont ezért (őszinteség) vagyok elfogult vele szemben

kata blanka írta...

@egy ember Jó az írásod... mint mindig

egy ember írta...

@kata blanka Eh! :)