2010. szeptember 7., kedd

Volt röhögni??

Burger Barna felvétele
Figyelem!  A szövegben erős kifejezések is előfordulnak.

(felütés)
-    Most mit röhög?? Mi a faszt röhög?? Volt röhögni?
-    Száás eetárs jelentem, voltam, de már visszajöttem.
-    Garacziii!! Ne baszakodjon velem, mert leharapom a faszát, és szembeköpöm vele!! Úgy vágom futkosóra, hogy a gombás lába nem éri a betont!!

(nosztalgiázás)
Nem adatott meg mindenkinek, hogy tápos geci lehessen. Mi az a tápos geci? Előfelvételis sorkatona. Olyan szerencsétlen balfék, aki az egyetemi felvételi lapján, az erre kijelölt helyen aláhúzta, hogy sorkatonai szolgálatát a tanulmányai után szeretné letölteni. Erre persze rögtön behívták.
Ha négy-öt férfi összehajol valahogy mindig ide lyukadnak ki, pedig nem volt felemelő élmény. De egyes kocsmafilozófusok szerint a távolság megszépíti az emlékeket. Kocsmapszichológusok viszont úgy gondolják, ez egyfajta elfojtás. A kellemetlen emlékeket agyunk mély latrinájába dobáljuk, a vidám és bajtársias (igen, ez a jó szó) pillanatokat pedig könnyedén felidézzük a megfelelő gombok megnyomásával.
Csak gondoljatok bele: harminc, tesztoszterontól csordultig (szó szerint) töltött húsz év körüli férfi egy szobában (szaknyelven: körlet) Hát nem szép?

(eemészteapicsábagaraczi!)
Most miért kellett ezt? Tényleg nem jutott más téma az eszedbe?
Szívatás föntről és szívatás oldalról. Egymás közti kegyetlenkedés és spicliskedés. Örökös fáradtság, hideg, nyirkos hálótermek. Klikkek, szadisták, bolondok.
Az intim szféra tökéletes hiánya, és rengeteg levezetésre váró agresszió.
Sajátos szókincsű és artikulációjú magyar nyelv, aminek kezdetben még a megértése is gondot okoz.
A totális hülyeség és elhülyülés állapota. A kívánatos rend és szervezettség helyett merő irracionalitás.
És mégis, valahogy az egész ellenállhatatlanul röhejes.

(és valamit a könyvről – úgyis mint spoiler)
Egy görcsös, gátlásos gyerek és kamasz képe van előttem. A Szógyűjtő, a Szűz, a Béna Pöcs.
Áldozat. Aki annyira kivan, hogy az öncsonkítástól sem riad vissza. Aki végül is kilábal ebből, ha ki lehet lábalni ebből.
Mondhatnék még valamit a szövegstruktúráról. A történetszövet erős és gyenge pontjai közötti kohézióról. De egy nagy lófaszt fogok! ;)

Garaczi László: Arc és hátraarc (Magvető, 2010)

5 megjegyzés:

1sx írta...

"magyar nyel", Freud üdvözletét küldi

AnTalk írta...

Milyen könyvről van szó egyáltalán?

egy ember írta...

AnTalk
ez a rész mostanában lemard
Arc és hátraarc

1sx
köszönöm, én is csókoltatom :)

i írta...

Egy adalék ehhez:) Kis Tamás A magyar katonai szleng szótára

egy ember írta...

i: ez jó, köszönöm :)