2011. május 9., hétfő

Gyújtósnak való - sajnos

Wiesława Czapińska: Az irodalmi Európa mágikus városai (Gondolat, 2010. Fordította: Csisztay Gizella)
[1 nagy kalap...]

Elmondom, mit vártam ettől a könyvtől. Azt, hogy felhívja a figyelmemet egy pár olyan könyvre, amit még mindenképpen el kell olvasnom, és bemutat sok olyan helyet, ahova el kellene utaznom.
Nem mondhatom, hogy sikerült neki. Először is sokkal inkább a fantáziára, az emóciókra hagyatkozik, mint a tényekre és a racionalitásra. Ettől függetlenül, még kaphatott volna két, vagy akár három csillagot is, de olyan botrányosan sok hiba volt benne, hogy ezért az egyért is nagyon hálás lehet a végén.
Ideírom, mert megdolgoztak érte:
kiadó: Gondolat
fordító: Csisztay Gizella
szöveggondozó (mert ilyenje is volt!): Békési Bernadett
Lehet, hogy ez kicsinyes bosszú az olvasási "élményért", de jól esett.
Olvassátok inkább Pjotr Vajltól A hely zsenijét, meg Cserna-Szabótól a Mérgezett hajtűket.

Mondok példákat. Semmibe futó mondatok:
Van még három napom. Pont annyi, mint a 20. század egyik legnagyobb regénye, a Mester és Margarita, mely Bulgakov tollából született hőseinek. (11. old.)
Nem tudom, ez a bolt itt állt-e már az írónő életében, de "a hosszú, sovány Anaisra, akinek sárga fogtömései voltak, és aki nagyon hasonlított valakire. (87. old.)
Kafka búcsúlevelében sokat sejtetően így írt: „Tudom, hogy ezzel nekem…” - Hát, ez tényleg csak sejtet. (146. old.)
Az ő novellája, Mintha álomban címmel rendezte ellentmondásos filmjét Stanley Kubrick a Tágra zárt szemeket , és maga Schnitzler – ez igazán csemege – iskolatársa volt Hitlernek. (158. old.)

Aztán vannak különösen fájó slendriánságok:
Így történt ez …. a Ne nézz most-ban. Julie Christie és Ronald Sutherland a kamera előtt igazi szerelemi jelenetet mutatott be. - Persze hogy Donald. (40. old.)
Gustav Gründgens, Klausmann regényének a hőse negyvenéves volt, és a harmadik birodalom vezető színésze. - Természetesen Klaus Mann. És ha már belekötök, akkor Harmadik Birodalom. (51. old.)
Elias Canetti … Önéletrajzi regényciklusokat írt ( A megmentett nyelv [1977], Füljárat [1980], A szemek játéka … - Elias Canettinek ezek a művei megjelentek magyarul is: A megőrzött nyelv; A hallás iskolája; A szemjáték. Gondolom, egy fordítónak azért ennek illene utánanézni, ha már fejből nem megy, és csak úgy lefordítja a címeket. (154. old.)

És lenne még, de hagyjuk.

1 megjegyzés:

Zsuzsanna írta...

Hát én most kezdtem bele a könyvbe, a Velence - Thomas Mann cikkbe. A 2. oldal után megdühödtem, mert a fordítás kritikán aluli. Utánanéztem a fordítónak, nem értem, a Gondolat, ami az átkosban egy igen jó kiadó volt, hogy süllyedhetett idáig.
A fordítónak sikerült jól sűríteni azt a bizonyos sót a Herz-féle szalámiban. Egyértelmű, hogy nem vette a kezébe a Halál Velencében-t.
Mondjuk, újságcikknek elmennek ezek a kis írások, vasárnap egy hetilapban, de így ?!
Nyugodtan kidobhatja (a szelektív hulladékgyűjtőbe), aki megvette, én meg visszaviszem a könyvtárba hétfőn.