Oldalak

2011. március 4., péntek

Megyek Budára

cop. Teknős Miklós
Bächer Iván, Teknős Miklós: Megyek Budára - ÚjliPÓTkötet (Ab Ovo, 2010)
[3 kisfröccs]

Persze nem ér át Budára, mert Újlipótváros egy labirintus, ez a kötet meg az Újlipócia folytatása. Csak most más emberekről és házakról firkálgatja Bächer a – meg kell adni – kimunkált karcait. Csakhogy a probléma ugyanaz, mint az első résznél. Magamfajta másodrendű (betelepült), és helytörténet iránt fogékony újlipótvárosinak érdekesek lehetnek ezek a történetek, mások, ha olyan késői órán olvassák, mint én, alighanem elszunnyadnak rajtuk, hacsak nem spriccentik le magukat időnként a kötetben központi szereppel bíró szikvízzel.
Amit az újlipótvárosi kutyák és kutyások kulturáltságáról ír, az meg SZEMENSZEDETT HAZUGSÁG! EZ A VÁROSRÉSZ ÁLLANDÓAN TELE VAN SZARVA! Én nem tudom, Bächer mit néz gyaloglás közben, de a járdát biztos nem, pedig azt fontos lenne.

4 megjegyzés:

  1. Egyik ismerősöm, XIII. kerületi lakos, fél évet India egyik városában töltött. Amikor hazajött, azt mesélte, hogy teljesen otthon érezte magát, mert a XIII. kerületben azért pásztázta mindig a járdát, nehogy kutyagumiba lépjen, Indiában meg azért, nehogy kígyó kerüljön a lába elé... :)

    VálaszTörlés
  2. @ganita :)
    már annyiszor elhatároztam, hogy egy hétfő reggel végigfotózom a járdát azon a három saroknyi szakaszon, ami az iskoláig vezet, de (eddig) mindig elmaradt :)

    VálaszTörlés

Na most mondd!