Oldalak

2010. június 22., kedd

Lakótelepi mítoszok

Békés Pál Lakótelepi mítoszok (Szépirodalmi, 1984)

Egy lakótelep (mikro)kozmosz, egy teljes világ. Világmagyarázattal. Van itt minden, ami kell egy rendes mitológiához. Elérhetetlen és érthetetlen isten (egy nagy, zölden világító Z betű) csodalények (repülő szerelő, és csukott ajtókon átkelő láthatatlan ember) rémalakok, mint a Furúr (aki nekem Bán János a Falfúróból). Van labirintus, ami egy lakótelepen nem meglepő, van alvilág, ahová az egykori lakók leköltöznek. (Gyerekkoromban sokáig nem mertem egyedül lemenni a lakótelepi pincénkbe.)
És persze van szürkeség, unalom, kilátástalanság, és van küzdés és bízva bízás, de ez korántsem szociográfia, inkább fantasztikum.
Már ebben a korai novelláskötetben is megvan az a gondosan kimért és megtervezett történetmondás, ami olyan nagyszerűvé teszi majd a Bélyeggyűjteményt és a Csikágót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Na most mondd!